Floridis ductalis papillomatosis. Papilloma intraductale mammae

Méhes Gábor, patológus Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, floridis ductalis papillomatosis azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek fényében többféle szövettani típust különböztetünk meg egymástól.

Nemrégen mamográfiai vizsgálaton jártam, és ott az egyik mellemben ujjbegynyi árnyékot találtak. Javasolták, hogy 6 hónap múlva menjek vissza egy újabb vizsgálatra. Nem lesz késő? Mellbimbómból szivárgó vérzés miatt ultrahang vizsgálattal olyan diagnózist állapítottak meg, hogy ez "szólhat ductalis papilloma" mellett.

Ezen típusok elkülönítésében és diagnosztizálásában nagyon fontos szereplő a patológiai szövettani diagnózisalkotás. A WHO adatai szerint a nem specifikus halálozási statisztikákban az emlődaganat a második helyen áll a női populációban, míg férfiakat és nőket együttesen tekintve a harmadik helyen áll.

Magyarországon évente körülbelül ezer új emlőrákos  beteget fedeznek fel, és nagyjából nő hal bele a betegségbe.

A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

Az Amerikai Egyesült Államokban ban összesen Utóbbi adat nagyon magas arány, amely már önmagában felhívja a figyelmet a nőgyógyászati kontroll és az emlő önvizsgálatának  fontosságára. Milyen elváltozások fordulhatnak elő a mellben? Mindenekelőtt kiemelendő, hogy nem csak a női mellben alakulhat ki daganat.

Melldaganatok, emlőrák, mellrák tünetei, kivizsgálása Orvosi név: Papilloma, Fibroadenoma, Phylloid tumor, Emlőbimbó adenoma Rosszindulatú daganatok: Carcinoma mammae emlőrák : invazív ductalis carcinoma, invazív lobularis carcinoma, mucinosus carcinoma, medullaris carcinoma,  metaplasticus carcinoma, infiltráló papillaris carcinoma,  tubularis carcinoma, szekretoros carcinoma A mellrák a nők egyik leggyakoribb betegsége, amely a női daganatos betegségek közel egyharmadát alkotja. A betegség korai szakaszában nagy esély van arra, hogy az időben észlelt elváltozást teljes egészében eltávolítsák, így nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, a rendszeres orvosi fizikális vizsgálat és 45 éves kor fölött pedig floridis ductalis papillomatosis rendszeres szűrővizsgálat mammografia. Legnagyobb gyakorisággal az éves kor közötti nőknél fordul elő, de az életkor mellett számos egyéb kockázati tényező is ismert mellrák, petefészekrák családi előfordulása, bizonyos genetikai elváltozások, civilizált, nyugati életmód — dohányzás, alkohol, stressz, ülő életmód — ionizáló sugárzás, hormonális faktorok: korai első vérzés, késői klimax, késői első szülés, hosszantartó fogamzásgátló kezelés, hormonpótló kezelés stb. Tünetek: A nők egy része saját maga fedezi fel a daganatot, úgy, hogy csomót észlel a mellében. Ezen kívül figyelmeztető jel lehet a bimbó váladékozása, különösen, ha a váladék véres, előfordulhat, hogy a bimbó, vagy a mell bőre behúzottá válik, kisebesedik, a mellbimbó kipirosodik, duzzadttá válik, viszket, vagy a hónaljban nagyobb, vagy több kisebb csomó válik tapinthatóvá.

Kialakulhat férfiakban is emlődaganat — igaz sokkal ritkábban, mint nőkben. Alapvetően három nagy csoportra osztjuk az emlő elváltozásait, melyek közül nem mindegyik daganat. A fibrocystás elváltozások és gyulladások egyértelműen nem daganatos elváltozások.

A cikk további része a tumorok szövettani típusairól szól. Hirdetés A következő diagram az emlőben tapintott csomó  miatt orvoshoz fordult nőknél talált elváltozások kórszövettani diagnózis szerinti százalékos megoszlását mutatja.

Mintavétel és patológia A tumorok lehetnek kötőszöveti, illetve hámeredetűek, az utóbbiak a gyakoribbak.

Kovács Árpád klinikai onkológus cikkében  már olvashattak a mintavételi eljárásról. Ezek a finomtű biopszia, a vastagtű biopszia core biopszia és az excisiós biopszia.

Miután a nőgyógyász szakorvos levette a mintát, elküldi patológiára, ahonnan szövettani diagnózist kap, s ennek tudatában kezdheti meg a megfelelő terápia felépítését. Az emlődaganatok szövettani típusai Fibroadenoma A leggyakoribb jóindulatú daganat. Általában fiatal nőkben jelentkezik.

Histopathology Breast--Intraductal papilloma

A menstruációs ciklus  késői szakaszában és a terhesség alatt méretük megnövekedhet. A menopauzát követően azonban visszafejlődhetnek és elmeszesedhetnek.

Bővebben  Fibroadenoma az emlőben Phylloid tumor Jóval ritkábbak, mint a fibroadenomák és általában jóindulatúak. Ezeknek a daganatoknak a többsége lokalizált marad és sebészi eltávolítással gyógyítható.

A rosszindulatú formái hajlamosak a kiújulásra, de többnyire ezek sem terjednek tovább.

Papilloma intraductale mammae

Leggyakrabban a menopauza  előtt jelentkezik. E típusú daganatok általában úgynevezett magányosan állók, méretük nem floridis ductalis papillomatosis el az 1 cm-es nagyságot. Az emlőcarcinomákat aszerint osztályozzák, hogy áttörték-e a határoló membránt bazális membrán. Ezen alapelvek szerint a következő az emlőcarcinomák beosztása: Az invazivitás azt jelenti, hpv fejrák tünetei a daganat átterjed-e más szövetbe, szervbe a kiindulási helyéről, vagy sem.

Tehát a daganat marad a kiindulási helyén, nem szűri be a környező szöveteket, szerveket és távoli áttétet sem képez.

A ductalis carcinoma a mirigyek kivezető csöveiben jelenik meg. A colloid carcinoma szintén ritka altípus.

Melldaganatok, emlőrák, mellrák tünetei, kivizsgálása

A tumorokat differenciáltsági fok szerint is lehet osztályozni. A jól differenciált carcinomáknak jelentősen jobb a prognózisa, mint a rosszul differenciáltaké. Áttétek és túlélési kilátások Az emlőcarcinoma a nyirok utakon és a véráram útján terjed.

Időben fel nem fedezett, rosszindulatú elváltozás esetén már távolabbi szóródás is bekövetkezik.

Az emlőrák kockázati és védő tényezői

Leggyakrabban a tüdő, a csontrendszer, a máj és a mellékvesék érintettek az áttétképzésben. Mint nagyon sok daganat típusban az emlőcarcinoma osztályozásánál is a TNM rendszert  használják. T tumorN regionális nyirokcsomó és M távoli áttét.

Az 1 cm-nél kisebb invazív carcinomák nyirokcsomó-áttétek hiányában kitűnő prognózisúak, és nem feltétlenül szükséges szisztémás kezelés.

A vér útján terjedő szóródást követően a teljes gyógyulás esélye igen csekély, a kemoterápia  azonban meghosszabbítja a túlélést. Fontos a rendszeres szűrés! A szűrővizsgálatok feladata az, hogy korán felismerjük a még tünetet vagy panaszt nem okozó betegséget.

Magyarországon az emlőszűrés a év közötti korosztályt fogja át.