Kóros pap kenet citológia

Mikor jön szóba a citológiai vizsgálat?

A citológiai mintavétel használhatók diagnosztikai- és szűrővizsgálatokhoz egyaránt: Diagnosztikai vizsgálatot olyan esetekben alkalmaznak, amikor bizonyos tünetek fennállása miatt feltételezhető valamilyen betegség megléte például rákelőző állapot vagy daganatos megbetegedés. Szűrővizsgálatot tünetek hiányában végeznek, megelőzés céljából, elsősorban a gyakrabban előforduló betegségek rizikócsoportjába tartozó embereknél pl.

A diagnosztikai vizsgálatot gyakran alkalmazzák azoknál, akiknél a szűrővizsgálat eredménye pozitív.

Néhány citológiai vizsgálat, mint a méhnyakrák szűrésére használt Pap-teszt, elsősorban a daganatos betegség kiszűrésére való, míg mások pontosan azonosítják a rákot. Amikor a citológiai eredmény daganatos elváltozást mutat, lehetőség szerint sor kerülhet biopsziára is, ami a kezelés megkezdése előtt a pontos diagnózist és az összes szükséges patológiai információt megadja. A citológiai vizsgálatok típusai Vékonytűs aspirációs eljárás FNA A kenethez használt sejteket vékony tű segítségével szívják ki az adott szervből, többnyire valamilyen képalkotó eljárással CT, ultrahang vezérelve a mintavételt.

Például a pajzsmirigy- vagy hasüregi szervek, képletek vizsgálatára is alkalmazzák. Folyadékcitológia A gyulladásos vagy tumoros eredetű testüregi folyadék vizsgálatával megállapítható, hogy az egyes betegségre utaló elváltozások jelen vannak-e a szervezetben.

Leggyakrabban következőket vizsgálják: vizelet.