Hogyan lehet férgeket vinni a huskibe


A jó szokások a polgári társaságnak legbiztosabb és legtartósabb alapjait képviselik, ellenben a rosz szokásoknak hódoló legpolgáriasultabb nemzeteket, a legdurvább népcsordák is megigázhatják. Jahrbücher der Geschichte A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak, a Kisfaludy társaság ik évben több lapokban, így a Vasárnapi újság lapján hogyan lehet férgeket vinni a huskibe tett felhívást e téren, s indokolá a népszokások egybegyűjtésének hasznát; de a gyűjtemény, melynek oly régen kellett volna világ elé lépni, ez ideig sem jelent meg.

A szokások, melyek itt egybegyűjtvék, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet, mond Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom mívelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket búvárlani, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse.

hogyan lehet férgeket vinni a huskibe

Szép hazámnak nagyrészét utaztam be, s figyelmem ez irányban is kiterjedt vala, nem tartózkodtam megismerkedni a köznéppel, tanulmányoztam eredeti nemzetiségére mutató nyelvét, öltözetét, dalait, tánczát mondáit és szokásait, felkerestem őket mezőn, vidám lakodalmas házaik, gyásztoraiknál; és amit láttam, hallottam, mint hidegvérű szemlélő, feljegyeztem naplómba; hol miután az anyag egyre gyarapodott, abból előbb szerte a lapokban tettem egyes adatokat közé; jelenleg pedig azok egész egyetemlegével járulok at.

Ε gyűjtemény hazánk több és különbféle vidékeiről van kiszemelve. Hol a szokások hívebben megőrizve, vagy bővebben kifejtve gyakoroltattak, ott mi is terjedelmesebben írjuk le azokat; míg az elhagyottakat, vagy eredetietlenségök miatt nagyjából fenlevőket rövidebben közöljük. Ε gyűjteményből tanulmányozhatjuk azt is, mint keletkeztek a házasságok, hogy függtek a fiatalok szüleiktől, mily patriarchális élete volt e nemzetnek, mily határtalan hatalmat bírt az atya gyermekein, ez utón mint keletkeztek a násznagy ságok, a házassági kötésen, leánykiadáson mily hosszasak valának az alkudozások, koczódások, találkozunk a háztűznézés, kárlátóba menés, lakodalmi vacsorák, bekötözött kézzel pénzgyűjtést eszközlő szakácsnékkal.

Husky tenyésztés, ahol kezdeni - Kezelés October

Táncz, zene, fiatalok serege, viglármázás, csutora hajtogatás, ünnepies menetek tárulnak fel előttünk; özönivel mondatnak elénk jóízű beszédek és versek, leánykérés, menyasszony elbúcsúztatás vagy lakodalmi vendégség közben. Szebbek és silányabbak szokván az efféle beszédek s versek lenni, iparkodtunk olyanokat egybeállítni, melyek még a könyvnyomtató műhelyekben nem kerültek a ponyva irodalom számára a sajtó alá. Meg kell győződnünk egy pillantásra, hogy nemzetünk régi szokásaiba többé vissza nem helyezhető, és épen ezért sajátságos zamatú szokásainkat ideje volt egybegyűjteni.

Mint nyelvünk, ép oly eredeti népszokásunk, őseink sem egyiket sem másikat nem áldozák fel idegen mozzanatoknak! A szokásokra befolyással bír jelenleg a népnek ik évben úrbéries viszonyokból lett felszabadulása, a megváltás, politikai változások, melyek a nemzetet sarkig megrázták, alkotmányának felfüggesztése, különböző közvetett és hogyan lehet férgeket vinni a huskibe adó behozása, mostoha idők stb.

  • Ezekkel a nyilvántartásokkal a jövőben pontosan meghatározhatja a következő estrus, sőt a terhesség idejét is.
  • Giardia cryptosporidium antigén

A lakodalmaknál vehetjük észre a különbséget, melyek hajdan korszakot képeztek a családok életében, a patriarchális életnek ezen legfőbb jellege a múltban ezer féle szokásokban tűnt fel, a kunyhóktól egész a palotákig most egyöntetű idomulást nyernek.

Eltűntek a családias, bizalmas összejövetelek. A nemzeti szokások mind megannyi díszlombok; sok jó, hasznos, és szép gondolat rejlik is valóban azokban. Vegyük csak a keresztelést, mely a családi élet örömünnepe vala, mint fűzte ez egybe a ház barátait kereszt komákká, és mint pótolák ezek sokszor az elhalt szülőket kereszt gyermekeik irányában. Hogy a szokásra egyáltalában már őseink nagy súlyt fektettek, igazolják azt ama számos példabeszédek, melyek közöl néhányat idézni nem lesz érdektelen: Ki mint szokta, akkép ropja.

Amint szokja, úgy fogja. Amint szokunk, úgy élünk. Könnyebb amihez szoktunk. Természetté válik a szokás. Jó szokás tartja az országot. Ami szokás illendő is. Régi szokás, régi erkölcs. Egy jó szokás többet és három jó cselekedetnél.

Régi szokás mindig megtér. Rögzött szokás megköti a józan értelmet. Nehéz a rögzött szokást ehagyni. Jó szokás gazda a háznál, stb. A jó szokások valóban ápolói is a nemzeti érzelem s költészetnek, a népet haladásra azok serkentik.

Die Volksfeste besonders übten auf die Bildung des Volkes einen grossen Einfluss. Sie erinerten dasselbe an die Begebenheiten und Thaten der Väter, und hielten die Vaterlandsliebe immer wach, indem sie ihre Belohnung durch Ehre, und immer erneuerten Ruhm, bei der Nachwelt zeigten, stb. A rosz szokásokat, mint melyek értelmi és erkölcsi fejlődéseinket gátolnák, s népéletünkön különben is rágódó férgek valának, e gyűjteményből többnyire kihagytuk, a felosztásnál tárgyias betűrendet tartottunk, fős zónák vettük a helynek honnét a népszokás ered, vagy a tárgynak nevét, melyről a szokás szól.

Kiterjeszkedtünk a kapcsolt országok népszokásaira is, sőt csillag alatt idézünk idegen tartománybeli szokásokat is.

Husky tenyésztés, ahol kezdeni

Azért pedig, hogy kikerüljek minden megtámadást, a kútfők idézésével támogatom adataimat. Fogadd nyájas olvasó ezen úttörő művet, mint hézagot pótló irodalmi művet. Pest, Jakab hó len. Réső Ensel Sándor. Agárd, Nógrád megye déli határaihoz közel, Váczhoz két órányira, az úgynevezett Cserehát egy jókora magas dombján fekszik.

Lakosai többnyire egyszerű parazita gyógyszerek, szellemben és szokásokra nézve azonban egészen elmagyarosodtak. Lakodalmaiknál következő szokásoknak hódolnak: Midőn elérkezettnek hiszi az apa fia megházasit ási idejét, mi év közé esik, élettársat többnyire ő választ neki.

Ritkán történik, hogyan lehet férgeket vinni a huskibe kellő figyelembe vétetnék a fiú szívhajlama, valamint gyér azon eset is, hogy szülőinek választásán meg ne nyugodnék az illető. Ki lévén szemelve az óhajtott meny, innét nem annyira hozzá, mint egyenesen szülőihez, egy rokon vagy ily ügyben jártas más egyén küldetik, a leányt megkérendő.

Az igenlő vagy tagadó válasz többnyire másnap adatik. Igenlő esetben legott elkezdődnek mindkét háznál a lakodalmi ünnepély gondjai, melynek előzménye a szükséges segédek, vagy ha úgy tetszik, hivatalnokok választása. Ezek közé tartozik: a násznagy, ki mind a kézfogásnál, mind a lakodalomkor helyettese az örömapának, intézője a teendőknek, fentartója a rendnek.

Azután az úgynevezett hívogató, kinek tiszte a nászünnepély előtt s alatt, a vendégeket meg és Osszehíni a vőféllel, ki rendszerént legények közöl választatik, lakomakor étkeket, italt hordani, s a násznagy rendeleteit végrehajtani. Továbbá a nyoszolyóasszony, kinek legfőbb feladata, a lakomához szükséges edények és evőeszközök megszerzése, mi nem csekély feladat, mert ki sem akarja edényeit, s kivált evőeszközeit oda kölcsönözni, honnan úgy, miként kapta, ritkán kapja vissza.

Annakutána a nyoszolyó-leány, ki a násznép számára puszpáng lombokból bokrétát szerezni köteles, s egy és más apróbb dolgon kívül edénymosogatással foglalatos leginkább. Végezetre a csaplár, ki bor-csapolással van megbízva. Meglévén ezek választva, az ara szülői úgy intézik dolgaikat, hogy a kézfogás szombaton este történjék, midőn a fiatal házaspár néhány rokon, násznagy és nyoszolyóasszony kíséretében megjelen a papnál, s ha nincs mi házasságát törvényesen gátolhatná, ünnepélyesen kezet fog s eljegyeztetik.

Haza menvén a paplakból, az ara házánál következik a lakoma, mely alkalommal az ara vőlegényének egy kendőben egy jókora kalácsot, diót és körtvélyt vagy almát, amaz pedig mátkájának pénzajándékot, tehetsége szerént 20 krtól 1 frtig ad.

A kendőváltás alatt néhány csintalanabb stiheder kolomppal megjelen az ablak alatt, s mindaddig kolompol, míg egy kancsó borral és kalácscsal le nem csitítják.

Azután beáll a háromszori kihirdetés ideje, s az eljegyzetteknek, az arának pártában, legalább egyszer el kell a templomba menniök, meghallgatni kihirdetésöket; mert különben születendő magzatjaik siketek maradnának. A háromszori kihirdetés ideje alatt a vőlegény estenden gyakrabban meglátogatja jegyesét, s mindkét részről folynak a nászkészületek. A vőlegény új öltözetről, zenészekről gondoskodik, kalácsot, kenyeret süttet, tyúkokat, s ha vagyonos szülők gyermeke, egy szarvasmarhát is ölet, törkölyből pálinkát főz; bort még szüretkor tett félre e szükségre.

Mindez az ara házánál is történik, kinek gondjai közé tartozik azonfelül a kellő ajándékok beszerzése és az örömkalács megsütése. Jól tudva, hogy e kalács minőségétől függ lakodalomkor a dicséret vagy fitymálás, az ara mindent elkövet, hogy az a kívánt igényeknek megfeleljen Ε miatt sütéséhez valamennyi rokonnő meghívatik, s mindnyájának munkát ad e kalács földíszítése.

Mert nagyságát, mely minél nagyobb, annál szebb, nem is említve, fölszíne különféle tésztából készített ábrarózsával van felcziczomáza. Azonfelül néhány ágas vesszőt szúrnak belé, s azokat vékony tésztával beszalagozzák, czérnára hogyan lehet férgeket vinni a huskibe pattogatott kukoriczával, megaranyozott dióval beaggatják, s az ágakra legalább egy pár galambot, szintén tésztából illesztenek. Ez az úgynevezett örömkalács.

MAGYARORSZÁGI NÉPSZOKÁSOK. ÖSSZEGYŰJTÉ: RÉSŐ ENSEL SÁNDOR PESTEN, KIADJA: KUGLER ADOLF I

Ε készületek közbe elérkezik az esküvő napja. Mind a vőlegény, mind az ara, mi magában hogyan lehet eltávolítani a lapos szemölcsöket, ünnepiesen felöltözködik.

hogyan lehet férgeket vinni a huskibe

Különösen pedig az ara mindjárt reggel foghagymát tesz jobb lába alá a csizmába, azután menyasszonyi koszorúval, háta közepéig lenyúló szalagokkal földíszített s megaranyozott pártát tesz fejére, öltözéke kiegészítéséhez tartozik a prémes mente, mely nélkül férjhezmenetelre nincs ember, ki egy könnyen rábírná.

A hívogató azután végig járja a vendégeket, kik, ezúttal csak a férfiak, lassanként gyülekeznek, a zene szól, a táncz járja, a kalács, bor, pályinka fogy. Emígy neki készülve, vendégei azon háznak, mely távolabb van a templomtól, elindulnak, s a másikéival egyesülnek Megjegyzendő, hogy ha esetleg az ara lakik távolabb a templomtól, a vőlegény és vendégei nem mennek érette, hanem bevárják míg megérkezik a vőlegény háza elé, s csakis ekkor, a menyasszonyi násznagy hívására, jő ki a vőlegény násznépe.

Arra nagy az ügyelet, hogy hogyan lehet férgeket vinni a huskibe előtt a menyasszony egy üvegcse pálinkát dugjon jobb hóna alá. Egyesülvén a két ház vendégei, zene, kurjongatás, dévajkodás, táncz közben, és legyen az út száraz, vagy térdig érő sár, azért a csárdásokat, vagy toborzókat csak aprózzák, s így vonulnak lassanként a templom felé. Oda megérkezvén, a hívogató egy korsócska borral s egy kalácscsal bejelenti megérkeztöket a Papnál, miután legalább egy jó órával előbb a vőfél által megtudakoztatták: jöhetnek e?

A násznép, miként fölebb megjegyzők, férfiakból áll, s az arát nyoszolyóasszonya és leánya, legfölebb egy pár rokonnővel kísérik. Esküvőnél nagyon felvigyáznak, hogy a menyasszony a vőlegény baloldalán álljon, s ha történetből nem így álltak meg, többnyire a násznagy, különben akárki megigazítja őket.

hogyan lehet férgeket vinni a huskibe

Esküvő után, miként jöttek, zene, kurjongatás, dévajkodás és táncz közben, ismét azon házhoz mennek a vendégek, melyhez hivatalosak, s mind az ara, mind a vőlegény saját felekezetével.

Következik az ebéd. Ételeik ugyanazok, melyek tán hazaszerte, azokat a hívogató és vőfél azon mondókákkal adja elő, melyeket már számtalanszor lehete olvasni, s ismétlésökkel olvasóinkat untatni nem akarjuk. Az ebédet táncz követi, azután pedig a vőlegény menyasszonyáért megy vendégeivel. Oda érvén a vőlegény, nyoszolyóasszony és leány, úgy a vőfél is a kamarába, a többi pedig a szobába vezettetik.

Emezek az ara násznépével borozva, tánczolva mulatnak, amazok kolbász, vagy más sülttel megvendégeltetnek, az ara nyoszolyóasszonyának főfeladata lévén a pálinkát, mit a menyasszony esküvőkor jobb hóna alatt tartott, a vőlegénynyel bájitalként megitatni. Megelégelvén a vőlegény násznagya a mulatságot, a menyasszonyt ünnepies szónoklattal szüléitől kikéri, s azok nevében az ara násznagya őt kiadva, ládáját, melyben ruhadarabjain kívül egy sült tyúkot, kalácsot, almát, diót találnánk, és párnáit, melyeket a vőlegénynek 1 frt.

Az egész menetre számos kandi gyermek, s főleg nőszem van ugyan függesztve; de mi sincs, mi magára a kíváncsiságot annyira vonná, mint a fölebb említett örömkalács, melyet a vőfél; többnyire hátul kullogva, fején visz.

Férje házába lépvén a menyasszony, a családtagok üdvözlése után, első teendője a konyhába menni, s a kéménybe föltekinteni. Akkor újra kigyulad a táncz, kedv, s foly a vacsora idejének elérkeztéig. Azon közben a menyasszony vendégei, kik őt férje lakába elkísérték, visszatérnek szülői házához, a mulatozást ott folytatandók.

A vacsorát, mely ha két nap tart a lakodalom, mint az ebéd, asszonyok nélkül megy véghez, táncz váltja fel. Tánczos-nöket úgy kapnak, hogy fonodákból a tánczkedvelő leányok és menyecskék nézökül oda mennek, és tánczosnőkül elkapatnak. Az ablakok is bámulókkal telvék sokszor egész éjfélig. Ez időtájban a násznagy intésére a nyoszolyóasszony és leány, legyen bár langy idő, vagy csikorgó hideg, mindig padláson, mert más alkalmas hely a háznál nincs, elkészítik a menyasszonyi ágyat, de úgy, miben találékonyságuk ismét kimeríthetlen, hogy valami csintalan tréfával rászedjék a lefektetendő házaspárt.

Például rosz fazekat oly ügyesen raknak el a párnák alá, hogy azokat a fiatalházasok csak akkor veszik észre, midőn lefektök után ropognak alattuk. Ellévén imígy készítve az ágy, a vőfél jobb keze ujjai közt három égő gyertyát tart, s a hívogatóval, kinek azonban nincsenek gyertyái, vagy három tánczosnőt megforgat, aztán a menyasszonyt tánczba viszi, s úgy intézi a dolgot, hogy őt tánczközben a szobából ügyesen kiszöktesse; mert hogyan lehet férgeket vinni a huskibe a fiatalabb férfiak lesik a menyaszszonyt, hogy őt, míg csak a padlásra fel nem szökik, kalapjaikkal üthessék.

A hívogató tehát azzal mutat ügyességet, ha mennél kevesebb kalapütlegben részesül a menyasszony, kit a padláson nyoszolyóasszonya és leánya, úgy szintén a vőlegény vár. Utána a vőfél megy, s hogy háborítlanul maradhassanak, a hágcsót maga után felhúzza. Aztán ő veszi le a menyasszony koszorúját, s azt a pártával a házfödelébe szúrt villára akasztja.

A pártának tulajdonkép övének kellene lenni, de azt a menyasszony rendszerént 10 kron megváltja. Aztán a menyasszony lehúzza a vőlegény csizmáját, s ez viszont amazét, s ekkor joga van a menyasszonynak a lehúzott csizmával férjét megverni, jeléül annak, hogy hatalmat fölötte azontúl nem fog gyakorolni, s tiszte lesz az engedelmeskedés.

Említenünk fölösleges, hogy e verést a menyasszony lehető gyöngédséggel végzi, s tán ritkán fordul meg agyában a gondolat, vajha férje is viszonozná e gyöngédséget, ha idő multával kedve jő csizma helyett botot forgatni kezében. Reggel azután nyoszolyóasszony kötelessége a menyasszony fejét főkötő alá szorítani, s azt szalagokkal felcziczomázni. Ekkori dísz öltözékéhez fehér fátyol is múlhatatlanul tartozik, mely szalagokkal szegélyzetten, nyakától le a derekán, majd térdhajtásáig ér. Azután isten házába avatásra megy, s végezve áhítatoskodását, otthon ládájából előveszi a föntebb említett kalácsot, diót, almát, s azokból a család minden tagjának hogyan lehet férgeket vinni a huskibe, a tyúkkal pedig a násznagyot, nyoszolyóasszonyt és leányt a kamarában vendégeli meg.

Azon közben a vendégek újra gyülekeznek, e mulatságukat, mint megelőzött napon folytatandók. Ε nap csak abban különbözik a múlttól, hogy este már az asszonyok is elmennek férjeik után, részt venni a lakomában, s mindegyik kalácsot visz az örömanyának, lakodalmi költségei némi födözéseül, mit ha csak egy napig tart a lakodalom, esküvő napján este tesznek meg.

Vacsora végén felhozatik a fölebb említett örömkalács, melyet a násznagy úgy darabol fel, hogy minden asztalra jusson egy darab, melyet egyike az asztalnál ülőknek annyi részre oszt, ahányan vannak, s különös felügyelet fordíttatik arra, hogy az örömkalácsban minden vendég, oda értve a zenészeket is, ha csak egy falatban is, részesüljön, különben kész a keserű neheztelés. A násznagy is úgy köteles gazdálkodni e kalácscsal, hogy az asztaloknál ülőkön, kívül a felszolgálók, némelykor pedig a pap, tanító is megtiszteltethessenek valamelyes részecskéjével, s annak minden fölebb érintett vesszeje, rózsája, kukoricza szeme, diója, galambja nagy becsben áll.

A kalács elosztása jelül szolgál, hogy a nászvigalom azon éjjel befejezendő, a menyasszony is siet tehát a hívogató, vőfél, nyoszolyóasszony és leány, úgy a szakácsnénak ajándékot adni a násznagy által, mely rendszerént kis zsebkendőből áll; valahányszor az asztalhoz ülnek a vendégek, vagy attól fölkelnek, a násznagy mindig imát mond, s áment reá a szobába szorult gyermekcsoport rikkant, úgy tesz most is, és véget vet a lakomának.

A menyasszony szülői vagy rokonai, csak az esküvő napján adnak lakomát, más nap pedig, ha akkor is tart a nászvendégség, ők maguk is vendégekül mennek a vőlegény házához, hol néha harmad nap is, a hogyan lehet férgeket vinni a huskibe és rokonok óráig, sokszor délig is, mulatnak; azután beáll a kölcsön kért asztalok, edények, evőeszközök széthordása, s a menyasszony mint családtag, minden teendőben osztozik.

Következő vasárnap nagy megszólásnak tenné ki magát, ha meg nem jelenne a templomban, hol az ülőpadok közti üres helyen legelői állni van joga. Ε jog annyira tiszteltetik, hogy azt tőle egy menyecske sem akarja elvitázni, legyen nálánál ha csak egy héttel is idősb menyecske, életkorára ellenben sokkal fiatalabb, vagy gazdagabb szülők gyermeke, s bármint óhajtson első helyen hiúskodni.

S e helyet mindaddig használja, míg ismét fiatalabb menyecske nem szerez magának főkötő alá kerültével jogot elébe állni.