Azbesztből származó peritoneális rák, Rák (betegség) – Wikipédia

Is Meat Bad for You? Is Meat Unhealthy?

ALK-mutáció a peritoneális mesothelioma hátterében Kapcsolódó cikkek A foglalkozási ártalmak és daganatok felismerésének jelentősége A mesothelioma egy ritka és nagy halálozással járó, gyógyíthatatlan rosszindulatú betegség, amelyre rendszerint csak akkor derül fény, amikor a daganat már többgócú.

Ez az agresszív tumor az esetek jelentős részében azbesztexpozíció következménye. Az utóbbi évtizedekben azonban más okokat is feltételeznek a betegség hátterében, többek között a nagy dózisú terápiás besugárzást vagy az örökletes genetikai mutációkat.

Ez a most felismert faktor terápiás célpontként szolgálhat a betegek azon sajnos, csak csekély hányadánál, akiknél a mutáció kimutatható.

Az Egyesült Államokban évente körülbelül új mesothelioma-esetet diagnosztizálnak, melyek körülbelül egytizede peritoneális mesothelioma. A mesothelioma többnyire évtizedekkel az azbesztexpozíció vagy sugárterápia után manifesztálódik.

Ritka esetekben azonban olyan fiatal embereknél kórismézik a betegséget, akiknél soha nem érvényesült egyetlen kockázati tényező sem.

Ezek a ritka esetek vezették el dr. Egy fiatal betegünknél nagy nehézségeket okozott a peritoneális mesothelioma felismerése. A molekuláris teszteket kiterjesztettük azokra a genetikai átrendeződésekre, melyekről limfómák és tüdőrákok kapcsán számoltak be, mesothelioma eseteiben azonban korábban még nem.

Az azbesztszálak belégzése az alábbi három betegség kialakulásához vezethet: azbesztózis, a tüdőszövet hegesedése tüdőrák mezotelióma: mellhártya- pleura- rák a pleura kettős sima, síkos felületű mellhártyazsák, amelyben a tüdőlebenyek helyezkednek el vagy hashártya peritoneum- rák   a peritoneum a hasüreget belülről fedő kettős, sima hártyaszövet Az azbesztózis súlyosan akadályozza a légzést, és közvetett módon halált okozhat.

A közlemény első szerzője, dr. Yin Rex Hung, Chirieac és munkatársai megfigyelésük bizonyítására 88, peritoneális mesotheliomában szenvedő betegtől származó mintákat vetettek alapos vizsgálat alá és között. Három beteg mintája bizonyult ALK-pozitívnak — mindegyik peritoneális mesotheliomás beteg olyan nő volt, akinek kórelőzményében nem szerepelt azbesztexpozíció vagy radioterápia.

Ezen túlmenően a betegség gyakoribb formájának számító pleurális mesotheliomából származó mintákat is vizsgáltak, azonban ezek egyike sem mutatta az ALK mutációját. Az ALK a központi idegrendszer embionális fejlődésében fontos szerepet játszó gén, melynek azonban inaktivált állapotban kell lennie az élet későbbi szakaszában. Az ALK gén terápiás célpontként való alkalmazása esetén a gén ismét kikapcsolható, melynek következtében — legalábbis időlegesen — bélparaziták elleni gyógyszerek alá kerül a rosszindulatú daganat progressziója anélkül, hogy eközben az ép sejtek károsodnának.

Bár a célzott terápia még jelenleg is rendkívül drága, a genetikai eltérések diagnosztikai vizsgálata viszonylag kis költségek árán elvégezhető.

Chirieac és munkatársai azt remélik, hogy az ALK-pozitív mesotheliomákkal kapcsolatos vizsgálatuk tapasztalatait azbesztből származó peritoneális rák teljes betegpopulációra kiterjeszthetik. Saját praxisában Chirieac rutin módon vizsgálja mesotheliomás betegeit ALK-mutációk irányában, mert úgy gondolja, végre van egy olyan, a betegség hátterében húzódó ok, amely potenciálisan befolyásolható a klinikai gyakorlatban.