Intraductalis papilloma 20-as években
Méhes Gábor, patológus Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek fényében többféle szövettani intraductalis papilloma 20-as években különböztetünk meg egymástól. Ezen típusok elkülönítésében és diagnosztizálásában nagyon fontos szereplő a patológiai szövettani diagnózisalkotás.
A WHO adatai szerint a nem specifikus halálozási statisztikákban az emlődaganat a második helyen áll a női populációban, míg férfiakat és nőket együttesen tekintve a harmadik helyen áll. Magyarországon évente körülbelül ezer új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából nő hal bele a betegségbe. Az Amerikai Egyesült Államokban ban összesen Utóbbi adat nagyon magas arány, amely már önmagában felhívja a figyelmet a nőgyógyászati kontroll és az emlő önvizsgálatának fontosságára.
Milyen elváltozások fordulhatnak elő a mellben? Mindenekelőtt kiemelendő, hogy nem csak a női mellben alakulhat ki daganat. Kialakulhat férfiakban is emlődaganat — igaz sokkal ritkábban, mint nőkben.
Az emlőelváltozások vékonytű biopsiája
Alapvetően három nagy csoportra osztjuk az emlő elváltozásait, melyek közül nem mindegyik daganat. A fibrocystás elváltozások és gyulladások egyértelműen nem daganatos elváltozások. A cikk további része a tumorok szövettani típusairól szól.
A modern sebészet sokkal inkább a megterhelés csökkentésére, a megtartásra, mint az invazivitásra törekszik. Langenbeck Anatómia A női emlő mirigyállományból, kötő- és zsírszövetből áll 27—1. A bőrön itt is megtalálhatók az ún. Langer[ 48 ]-vonalak, melyek jelentősége a metszés kiválasztásában, s így a sebgyógyulás kozmetikai eredményében mutatkozik meg. Az emlőbimbóba mintegy 15—25 tejjárat nyílik.
Hirdetés A következő diagram az emlőben tapintott csomó miatt orvoshoz fordult nőknél talált elváltozások kórszövettani diagnózis szerinti százalékos megoszlását mutatja. Mintavétel és patológia A tumorok lehetnek kötőszöveti, illetve hámeredetűek, az utóbbiak a gyakoribbak. Kovács Árpád klinikai onkológus cikkében már olvashattak a mintavételi eljárásról. Ezek a finomtű biopszia, a vastagtű biopszia core biopszia és az excisiós biopszia.
Cím: Szeged, Izabella u. Adattovábbítás harmadik fél részére Az Adatkezelő csak kivételes esetben adhatja át az Ön személyes adatait más részére, ha az adatok továbbítása az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Adatbiztonsági intézkedések Az Adatkezelő a kockázat mértékének megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja az Ön személyes adatainak biztonságát, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet.
Miután a nőgyógyász szakorvos levette a mintát, intraductalis papilloma 20-as években patológiára, ahonnan szövettani diagnózist kap, s ennek tudatában kezdheti meg a megfelelő terápia felépítését. Az emlődaganatok szövettani típusai Fibroadenoma A leggyakoribb jóindulatú daganat. Általában fiatal nőkben jelentkezik.
A menstruációs ciklus késői szakaszában és a terhesség alatt méretük megnövekedhet. A menopauzát követően azonban visszafejlődhetnek és elmeszesedhetnek. Bővebben Fibroadenoma az emlőben Phylloid tumor Jóval ritkábbak, mint a fibroadenomák és általában jóindulatúak.
Ezeknek a daganatoknak a többsége lokalizált marad és sebészi eltávolítással gyógyítható. A rosszindulatú formái hajlamosak a kiújulásra, de többnyire ezek sem terjednek tovább.
A mellrák és típusai
Leggyakrabban a menopauza előtt jelentkezik. E típusú daganatok általában úgynevezett magányosan állók, méretük nem éri el az 1 cm-es nagyságot. Az emlőcarcinomákat aszerint osztályozzák, hogy áttörték-e a határoló membránt bazális membrán. Ezen alapelvek szerint a következő az emlőcarcinomák beosztása: Az invazivitás azt jelenti, hogy a daganat átterjed-e más szövetbe, szervbe a kiindulási helyéről, vagy sem.
Az emlőelváltozások vékonytű biopsziája Az emlőelváltozások vékonytű biopsiája Az emlőkben levő csomók általában nagyon komoly diagnosticus problémát jelentenek mind a radiológusok, mind sebészek, mind patológusok számára. Az emlőrák előfordulásának gyakoriságához képest általában ezért jóval magasabb a benignus elváltozások miatt végzett műtétek aránya, mint a malignus folyamatok miatt.
Tehát a daganat marad a kiindulási helyén, nem szűri be a környező szöveteket, szerveket és távoli áttétet sem képez. A ductalis carcinoma a mirigyek kivezető csöveiben jelenik meg. A colloid carcinoma szintén ritka altípus.
A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai
A tumorokat differenciáltsági fok szerint is lehet osztályozni. A jól differenciált carcinomáknak jelentősen jobb a prognózisa, mint a rosszul differenciáltaké. Áttétek és túlélési kilátások Az emlőcarcinoma a nyirok utakon és a véráram útján terjed. Időben fel nem fedezett, rosszindulatú elváltozás esetén már távolabbi szóródás is bekövetkezik.
Melyek a leggyakoribb jóindulatú emlőelváltozások, emlődaganatok?
Leggyakrabban a tüdő, a csontrendszer, a máj és a mellékvesék érintettek az áttétképzésben. Mint nagyon sok daganat típusban az emlőcarcinoma osztályozásánál is a TNM rendszert használják.
T tumorN regionális nyirokcsomó és M távoli áttét. Az 1 cm-nél kisebb invazív carcinomák nyirokcsomó-áttétek hiányában kitűnő prognózisúak, és nem feltétlenül szükséges szisztémás kezelés.
A vér útján terjedő szóródást követően a teljes gyógyulás esélye igen csekély, a kemoterápia azonban meghosszabbítja a túlélést. Fontos a rendszeres szűrés! A szűrővizsgálatok feladata az, hogy korán felismerjük a még tünetet vagy panaszt nem okozó betegséget. Magyarországon az emlőszűrés a év közötti korosztályt fogja át.
