Rosszindulatú rák, vagyis
Mégis nagyon keveset tudnak róla az emberek. A szervezetben keletkeznek olyan sejtek, amelyek elérték az emberiség örök vágyát, vagyis a halhatatlanságot.
A rákos sejtek ugyanis nem tudnak meghalni — pontosabban, ha van elég táplálékuk, akkor sohasem halnak meg. Míg a test egyéb rosszindulatú rák bele van programozva, hogy előbb-utóbb vége a dalnak, rosszindulatú rák rákos sejtekből ez a tulajdonság elvész. Történik valami vagyis, a sejt genetikai állománya megváltozik, a sejt elkezd osztódni, és a szaporodás kontrollálatlanul halad előre.
Jelek, amelyek rákmegelőző állapotra utalnak - A leggyakoribb prekancerózisok
A kontroll hiánya nagyon fontos, mert vannak jóindulatúnak nevezett daganatok is, amelyek sejtjei szintén szaporodni kezdenek valamiért, de aztán megállnak.
Ezek a jóindulatú, vagy latinul benignus elváltozások is igen gyakoriak, mint például a fibrómák az vagyis, a méh miómája vagy a Karinthy Frigyes koponya körüli utazását elindító hallóideg-daganat. Ha látható, az nem jó A rosszindulatú, vagyis malignus daganatok sejtjei nem tisztelik a szövethatárokat, hanem a növekedésük során ráterjednek a környező szövetekre, átszövik azokat, és távolabbi testtájékokra is eljuthatnak. Ezt, vagyis az áttét- avagy metasztázisképződést nagyban elősegíti, ha a daganat növekedése során be tud jutni a nyirok- vagy véráramba.
Rákos megbetegedések: mit jelentenek a stádiumok?
A nyirokerek vékony, alig észrevehető falú kanálisként hálózzák be a szervezetet, és a nyirokcsomókba vezetnek. Ha ezekbe az erekbe betör a daganat, akkor azt a nyirokkeringés eljuttatja a környező nyirokcsomóba, ahonnan továbbvándorolhat.
Hanno Beck – A rák gyógyítható!A tudáselnyomás egy példája.
És ugyanígy: ha a vérerekbe tör be a daganat, akkor a véráram a test távoli pontjaira is elviheti a sejteket, amelyek ott megtapadnak és folytatják vagyis szaporodást. Bizonyos daganatok jellemzően bizonyos helyekre adnak metasztázisokat, mint például az emlődaganat a hónalji nyirokcsomókba, a tüdődaganat az agyba, vagyis vastagbéldaganat a májba, a prosztata a csigolyacsontokba.
Nincs igazuk: ezek a sejtek a rosszindulatúságukban hihetetlen ügyesek és hatékonyak.
Navigációs menü
Mivel a szervezet egyéb sejtjeihez képest mások, ezért az immunrendszer rögtön beindul és megpróbálja őket elpusztítani. Ám ezek a rohadékok külön mechanizmusokat találtak ki, hogy a immunrendszert átverjék: megváltoztatják az anyagcseréjüket, hogy a spéci igényeiket kielégítsék, iszonyatos gyorsasággal építik ki az őket tápláló érhálózatot, és képesek az őket elpusztítani készülő gyógyszerekkel szemben is rezisztenciát kifejleszteni. A vagyis sejtek abbahagyják a szaporodást, ha megtelik a rendelkezésre álló tér, ezzel szemben a daganatos sejtek mindent félresöpörve nyomulnak és felfalnak mindent.
A fogalom rendkívül inhomogén betegségcsoportot jelöl: több mint különböző ráktípust ismerünk, soknak több altípusa is van, melyek rosszindulatú rák, viselkedése, prognózisa is más lehet. A tumoros szövetek mikroszkópos vizsgálata is vagyis változatos képet mutat. A különböző szervekben többnyire rájuk jellemző daganattípusok nőnek ki, a patológusok legtöbbször a rák mikroszkópos képe alapján is meg tudják mondani, hogy melyik szövetből indult ki, anélkül, hogy a kórlapra ránéznének.
A rák típusai
A patológusok a szövettani vizsgálatok során mindig meg kell nézzék, hogy a daganatot teljesen eltávolították-e, és azt is, hogy látható-e nyirok- vagy érbetörés. Ha látható, az nem jó. A daganatos betegek többségének zárójelentésein szerepel három rosszindulatú rák nagybetű T, N és Mmellettük számok és néhány kisbetű.
Ez a három betű azt hivatott jelezni, hogy a daganat mennyire előrehaladott állapotban van. A kiindulási helytől függően, a nagyságát T1—4-gyel jelölik: minél nagyobb a szám, annál rosszindulatú rák a baj.
Itt is minél nagyobb a szám, annál rosszabb, vagyis több nyirokcsomó is érintett. Ha például azt látjuk egy tüdőrákos betegnél, hogy T1bN1Mx, akkor az magyarra rosszindulatú rák annyit tesz, hogy a tumor legnagyobb kiterjedése 2 cm-nél nagyobb, de 3-nál kisebb, a daganat környezetében van érintett nyirokcsomó, de távolabb nincs, és azt nem tudjuk, hogy van-e áttét.
Nem minden daganattípusnál használják ezt a TNM beosztást, de a többségénél igen. A vér eredetű rákoknál, a leukémiáknál az ilyen kategorizálás nem értelmezhető, ott mást használnak. Stage I annyit jelent, hogy a daganat egy testtájékra lokalizálódik és kicsi, a stage II-ben vagyis csak egy testtájék érintett, viszont már látszanak a terjedés jelei, a stage III az előrehaladott stádiumot takarja, a stage IV pedig már az áttétes betegeket. Létezik stage 0 is, ami nem azt jelenti, hogy mindenki hülye és ott is rákot lát, ahol vagyis, hanem azt, hogy a daganat még a szöveten belül is rosszindulatú rák minimálisan terjedt el.
Ilyen például a méhnyakrák kezdeti szakasza.
Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása?
Ezt az állapotot a méhnyak esetében már jól lehet látni, és százalékos hatékonysággal kezelni. A rákos sejtek ugyan ott vannak, de még nem jutottak messzire, és egy egyszerű műtéttel el lehet őket tüntetni. Mindezzel foglalkozni nem öncélú időtöltés: a stádiumbeosztástól függően tervezendő a kezelés. Noha szinte kivétel nélkül mindenki környezetében van vagy volt daganatos beteg, és tisztában vagyunk azzal, hogy a betegség rosszindulatú rák ritka, kevesen tudnák megbecsülni azt, vajon mekkora az esélye annak, hogy saját magunk rosszindulatú daganatos betegek legyünk.
Csuth Ágnes, családorvos A tumormarkerek olyan anyagok, amelyek a rosszindulatú daganatokkal összefüggésben keletkezhetnek. Ezek az anyagok vagy magukból a tumorsejtekből származnak, vagy a test tumorra adott reakciója során keletkeznek a szervezetben.
Rossz hírem van. Vagyis minden második férfi közvetlen tapasztalatokra fog szert tenni.
A szerkesztőség ajánlata
Nők esetében ez a szám nem ilyen durva, de ott is ijesztő: rosszindulatú rák harmadik. Annak az esélye, hogy rák miatt fogunk meghalni, férfiak esetébenmíg nőknél Vagyis minden negyedik, ötödik ember. Férfiak esetében a rosszindulatú rák van a legnagyobb esélye, hez. Talán vigasz, hogy annak az esélye, hogy ebben a betegségben haljunk meg, csak hez, vagyis sokkal többen halnak meg prosztatarákkal, mint -rákban.
A következő a sorban a tüdőrák,viszont majdnem ugyanekkora a halálozási kockázat isaztán a vastagbélrák következik Ha ezeket összegezzük, akkor még mindig messze vagyunk az től, viszont ott van még a rengeteg egyéb rákbetegség a hereráktól kezdve a vérképző rendszeri daganatokon keresztül az agytumorokig A nőknél az emlőrák vezeta második itt is a tüdőrák, a harmadik a vastagbélrák A daganatos betegségek előfordulása az egész világon növekszik.
Ez a tény már önmagában bőven elegendő arra, hogy a növekedés okát a civilizációs ártalmakban, az ipari szennyezésben fedezzük fel. Csakhogy a magyarázat sokkal triviálisabb: egyszerűen csak hosszabb ideig élünk.
A leggyakoribb rákmegelőző állapotok
A rosszindulatú kórképek jellemzően az idősebb korosztályt érintik, és rosszindulatú rák a várható élettartam az elmúlt évtizedekben jócskán megnőtt — a as gyógyszer a férgek megelőzésére a gyermekeknél 65 körül szórt, most 80 körül járunk —, a daganatos betegségek is megkapták az esélyt.
Minél tovább élünk, annál nagyobb a daganat kifejlődésének milyen következményei vannak a condyloma után esélye. A rosszindulatú daganatok fele a 70 év fölötti korosztályban jelentkezik. Nem igaz, hogy a rák csak a modern kor betegsége, már az egyiptomi múmiák között is találtak daganatos beteget.
Állatokban is kifejlődik, még a cápában is, hiába árulnak mindenfajta cápaporcból készült csodaszert. Az egyetlen állat, amelyben soha nem sikerült daganatot találni vagy létrehozni, a csupasz vakondpatkány Heterocephalus glaber. Annak ellenére, hogy vagyis állatka rágcsálókhoz képest nagyon hosszú ideig, akár 30 évig is él, nem fejlődik ki benne tumor. Bizonyos értelemben az a csoda, hogy csak ennyi a rákos betegség. A becslések szerint a szervezetünket kb.
Ha minden sejtünk akkora lenne, mint egy pingponglabda és gömb alakba rendeződnének, másfél kilométer átmérőjű óriásfelhőt kapnánk. A sejtjeink mindegyikének az őse egy darab sejt, a megtermékenyített petesejt. Rosszindulatú rák az egyetlen sejt elképesztő számú sejtosztódáson keresztül jut el odáig, hogy összerakjon bennünket.
Ráadásul a testi sejtjeink jó része csak bizonyos ideig él: osztódik, újratermeli önmagát és elpusztul, akár minden másnap. A sejtosztódások száma tehát elképzelhetetlenül magas — ám a sejtosztódás nem mindig és mindenben tökéletes.
Hibák is előfordulnak — és a rák elindulásához vagyis egy ilyen DNS-másolási hiba, a mutáció létrejötte szükséges. Az osztódás kulcsfontosságú eleme, hogy a genetikai állományt, a DNS-t változatlan formában kell újra összepakolni a létrejövő utódsejtben, azaz egy pontosan ugyanolyan másolatra van szükség. Ha hozzátesszük azt is, hogy a DNS több mint hárommilliárd elemi egységből, úgynevezett bázispárból áll, melyekből akár egy is képes bajt okozni, akkor rögtön látjuk a probléma nagyságrendjét.
Mit jelez a tumormarkerértékek változása?
Több ezer trilliárd sejtosztódás és osztódásonként hárommilliárd fölötti bázispár mellett az osztódások rosszindulatú rák a bázispárok szorzata adja a genetikai információ átadásának halmazát. Ha a szervezetünk hihetetlen precizitással működik, és csak 0, százalék a hiba előfordulásának esélye, akkor is naponta vagy akár percenként keletkezhetnek a szervezetünkben olyan potenciálisan végzetes kombinációk a sejtek osztódásakor, amelyekből rákos burjánzás indulhatna ki.
- Hpv magas kockázatú 66-os típus
- Rákos megbetegedések: mit jelentenek a stádiumok? - EgészségKalauz
De nem indul, csak szélsőségesen ritkán. Hála a jó égnek, vannak ugyanis olyan sejt- és szöveti szintű védekező mechanizmusaink, amelyek az esetek nagyon nagy részében időben képesek beavatkozni. A bűnösök Mindannyian hallottak már karcinogén, vagyis rákkeltő anyagokról vagy hajlamosító tényezőkről.
Vagyis a rák? A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket - egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket.
Ezek az anyagok valamilyen módon vagy a mutációk képződését segítik, vagy a javító mechanizmusokat rontják el, és így vezethetnek rákhoz. Fontos, hogy vezethetnek és nem vezetnek, vagyis nem automatizmusról van szó.
A környezeti hatások rákkeltő hatásainak vizsgálata nem is olyan egyszerű feladat, és a levonható következtetések száma is korlátozott. Ha arra vagyok kíváncsi, hogy egy anyag rákkeltő-e vagy sem, akkor beadom egy egérnek vagy patkánynak, és megnézem, lesz-e benne daganat vagy sem.
- A test méregtelenítése szoptatáskor
- Mi a rák? | hilltopfarm.hu
